Resinfru

Mandula

A mandula a többi hazánkban termesztett gyümölcsfajjal összehasonlítva kis szerepet játszik gyümölcstermesztésünkben. Indokolhatja ezt az a tény, hogy termőhely igényét nálunk nehezebb kielégíteni. A mandula melegigényes gyümölcsfaj, érzékeny a tél végi és virágzáskori fagyokra, ezért olyan helyekre kell ültetni, ahol a fagy kockázata a legkisebb.

Ugyanakkor a mandula gyümölcse keresett és nagy értékű árucikk, a fogyasztói igényeket külföldi behozatalból tudjuk kielégíteni. A mandulabelet elsősorban a cukrászok és háziasszonyok mint cukrászati alapanyag használják, a mandula a marcipán készítés alapanyaga, emellett kozmetikai termékek (mandulaolaj), a reform élelmiszerek (mandulaliszt) fontos alkotója. Mindegyik termék nagy áruértéket képvisel. Felvetődik a kérdés, hogy hazai termesztéssel nem lehetne-e az import mandulát – vagy annak jó részét – kiváltani?

A mandula kutatás Magyarországon hosszú múltra tekint vissza. Az 1900-as évek elején uradalmi birtokokon találkozhatunk francia és olasz fajtákkal. A tájfajták szelekciója Magyar Gyula és Szisz Gyula nevéhez fűződik, az első magyar fajták az ő munkájuk eredményeképpen kerültek termesztésbe (pl. Diósdi félpapírhéjú, Szisz mandula). 1949-ben Akaliban létesült az első mandula fajtagyűjtemény Sárai Vilmos vezetése alatt. Sárai és Okályi Iván tájfajtákat emeltek ki a termesztés számára. A gyűjtemény keresztezéses nemesítésnek is alapjául szolgált. 1954-től az akali gyűjtemény intézetünk jogelődjéhez (a Kertészeti Kutató Intézethez) került, ezzel párhuzamosan új fajtagyűjtemény létesült Érden. A további mandula nemesítési munkát Brózik Sándor végezte, a ma termesztésben lévő fajták többsége (Budatétényi 1, Budatétényi 70, Tétényi bőtermő, Tétényi kedvenc, Tétényi keményhéjú, Tétényi rekord) az ő nemesítői munkájának az eredményei. Emellett szükség volt a mandula fajtatársítási alapjainak kidolgozására, amely az ültetvények termésbiztonságát lehetővé teszi.

Munkánk célja:

A hazánkban termesztett mandula fajták önmeddőek: biztonságos termésmennyiséget csak pollenadó fajta ültetésével érhetünk el, amelyet igen körültekintően kell kiválasztani. A spanyol és olasz fajták között azonban vannak olyan öntermékeny fajták, amelyek a nemesítők szerint a mi éghajlati adottságainkat bírják. Célunk ezen külföldi fajták kipróbálása, valamint a hazai ökológiai adottságokhoz jól alkalmazkodó magyar fajták tovább nemesítése öntermékeny mandulafajták előállításának reményében. Az így előállított fajták termesztésével reményeink szerint a hazai mandula termesztés kockázatát csökkenthetjük. Gyűjteményünkben értékelni kívánjuk a már meglévő hibrid állományt fagytűrő képesség, virágzási sajátosságok és gyümölcs minőség tekintetében.

Intézetünk által nemesített, Magyarországon államilag elismert mandula fajták:

Mandula

Tétényi keményhéjú

Augusztus végén-szeptember elején érő mandulafajta. A termés alakja megnyúlt, a héj színe tetszetős világos szalmasárga. A magbél aránya kedvező: 26-32%. Héja kemény, de könnyen törhető. Az érett gyümölcsök hullásra hajlamosak.

Fája gyenge növekedési erélyű. Jó pollenadó fajtája a Tétényi rekord, Szigetcsépi 92 és Szigetcsépi 58.

Mandula

Budatétényi 1.

Szeptember elején érik. Igazi csemege mandula: nagy, kézzel is törhető félpapír héjú gyümölcsöket terem. A termések félhold alakúak, világos héjúak. A magbél arány magas: 47-56%, igen jó ízű, édes fajta. Zölden kandírozott gyümölcsnek is alkalmas.

Fája erős növekedésű, kissé lehajló ágrendszerű, emiatt gépi szüretre kevésbé alkalmas. Jó pollenadója a Tétényi kedvenc, Tétényi bőtermő és Budatétényi 70 fajták.

Mandula

Tétényi kedvenc

Szeptember első-második dekádjában érik. Termése középnagy, lándzsa alakú. Félpapír héjú termése kézzel is könnyen törhető. A magbél világos zsemleszínű, hengeres, telt, édes ízű. Béltartalma 46-50%. Igen bőtermő. A vékony héja miatt a madarak szeretik. Kopálása egyöntetű, a termés éretten sem hajlamos hullásra.

Gyengébb növekedési erélyű fát nevel. Pollenadó fajtái a Tétényi bőtermő, Budatétényi 70, Budatétényi 1.

Mandula

Tétényi bőtermő

Érési ideje szeptember első-második dekádja. Termése nagy, hengeres, telt csepp alakú. Héja gyakran morzsásan szétesik, félpapír héjú. Magbél arány 46-50%, a magbél sajátosan fűszeres zamatú. Vastag zöld burka miatt kandírozott gyümölcs is készíthető belőle. Gyümölcse gépi betakarításra alkalmas.

Fája gyenge növekedési erélyű, sűrűsödésre hajlamos. Pollenadó fajtái a Tétényi kedvenc, Budatétényi 1 és Budatétényi 70 fajták.

Mandula

Budatétényi 70

Szeptember második dekádjában érik. Gyümölcse megnyúlt, hengeres. A magbél telt, igen finom, édes ízű. A bélarány igen magas: 65-72%. Papírhéjú fajta. Éretten jól rázható.

A fája középerős növekedésű, bőtermő. Megfelelő pollenadói a Tétényi kedvenc, Tétényi bőtermő és Budatétényi 1 fajták.

Mandula

Tétényi rekord

Kései érésű fajta, amely jól ellenáll a téli és tavaszi fagyoknak. Termése középnagy, telt orsó alakú. A héja vékony, de kemény, könnyen törhető. Magbél aránya 38-42%, édes ízű.

A fája kezdetben középerős, majd erős növekedési erélyű. Teljes éréskor jól rázható.

Pollenadói a Tétényi keményhéjú, Szigetcsépi 92 és Szigetcsépi 58.

További, mandulával kapcsolatos információ megtalálható az alábbi könyvben:

Brózik, S., Kállay T.-né, Apostol János (2003): Mandula. Mezőgazda Kiadó, Budapest.