Resinfru

 

Fajtakutatás a termesztett kerti rózsánál (Rosa hybrida Hort)

A fajtavizsgálatról általában

A budatétényi rózsakert, amellett, hogy kikapcsolódást nyújtó park, tudományos célú fajtagyűjtemény is. Amikor egy területre, egy adott faj több száz, vagy akár ezer fajtáját is kiültetik, nagy a kísértés, hogy ne csak gyönyörködjenek benne, - vagy például gyümölcs esetén - leegyék a fáról a termést, hanem össze is hasonlítsák a fajtákat. Ennek a kísértésnek mi sem álltunk ellen, és folyamatosan értékeljük a rózsákat. Viccesen azt lehetne mondani, hogy a kutatók azért vizsgálnak és mérnek, hogy tudományosan is igazolják, hogy az a legjobb fajta, ami neki éppen tetszik.

rózsa1 Báthory István emléke

Komolyabbra fordítva a szót ezek az értékelések igen hasznosak lehetnek, nem kivétel ebből a rózsa sem. Talán minden magyarországi dísznövény közül a rózsa a legnépszerűbb, a legnagyobb tömegben kiültetett, a legváltozatosabb, és ugyanakkor egyik legdrágább is. Nem csak a hobbikertész, a profi kertépítő is elvész a fajták tömegében, pedig elvileg az igényei nem bonyolultak: például egyszerűen csak egy középmagas, dús lombú, állandóan élénkpirosan virágzó növényállományt szeretne. A fajtakutatás feladata hogy ebben segítséget adjon. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy egy fajta milyen magas és széles, vagy hogy hányféleképpen lehet egy rózsa piros, hanem az is, hogy kifejezetten nálunk, Magyarországon milyen. Ezt jobb körökben klímaalkalmazkodási vizsgálatoknak hívják, és azt jelenti, hogy a tipikus magyarországi időjárásban - és tegyük hozzá talajokon - mely fajták teljesítenek a legjobban. A kerti rózsák körül-belül 10 vad fajra mennek vissza, de még legalább 20-30-at vontak nemesítésbe, ezek genetikai öröksége mind megtalálható, de fajtáról fajtára eltérő arányban. Az őshonos parlagi rózsa például fagytűrő, robosztus és élénk színű, a kínai óriás rózsa illatos, világos és nagyon fagyérzékeny, a wichura rózsa csillogó levele különlegesen egészséges, míg a sárga rókarózsa rendkívül érzékeny a feketefoltosság nevű betegségre. És így tovább. A nemesítő dolga, hogy ezeket a tulajdonságokat jól „rakja össze”, a fajtakutatóé pedig, hogy kimutassa, ez hogy sikerült, és melyik fajta milyen célra ajánlható. 

A módszerekről

A legegyszerűbb eszközünk a szemünk. A végignézett fajtákat kategóriákba soroljuk, ez az úgynevezett bonitálás. Így lehet levélbetegségeket, virágszínt, virágtömeget értékelni. Gyors módszer és így évente több tucatszor is adatokat kaphatunk a fajtákról. Ugyanakkor a szemünk becsap. Az első öt fajtát még nagyon egészségesnek látjuk, azután megismerve a többit, rájövünk, hogy nem is annyira kiválóak. Ugyanez az oka annak, hogy nehéz statisztikát készíteni az így kapott adatokból, mert lehet, hogy júniusban mást látunk bőven virágzónak, mint augusztusban.

Helyben történő mérések: A legegyszerűbb mérések a megszámolás, centiméterrel történő hossz-, magasságmérés, mérleges tömegmérés. Előnyük, hogy olcsók, az adatokból matematikán alapuló statisztikát lehet készíteni. Sajnos többnyire lassú módszerek, és gyakran nem roncsolás-mentesek. Ez azt jelenti, hogy le kell szedni a lombot a méréshez, de visszaragasztani már nem lehet.

rózsa2 Domokos János emléke

 Laboratóriumi műszeres mérések: Idesorolható a rózsa illat összetevőinek, a lomb vagy a csipkebogyó beltartalmi értékének laboratóriumi kiértékelése, vagy a szirmok színének mérése. Többnyire hatékony, nagyon sok adatot és rejtett összefüggést kimutató módszerek, de komoly laboratóriumi hátteret, szakembert igényel, és igencsak drága. Ezért más intézményekkel együttműködésben lehet csak végezni az ilyen méréseket, és csak a fajták kis részét lehet így értékelni.

Matematikai statisztika: Minden mérés - hála istennek - egyszer véget ér. A hatalmas adathalmazból „emészthető” végeredményt kell kapni. Az erre való módszerek nem egyszerű statisztikák, nem azt mondják, hogy 5213 tételből 5212-ben található nerol aromaanyag, vagy a rózsa átlagmagassága 67,7656 cm. Azért „matematikai” mert arra ad információt, hogy ha minden rózsa egyed kicsit más - és persze tényleg az - a mért különbség elég-e ahhoz, hogy eltérőnek tarthassunk két fajtát, vagy éppen bebizonyítsuk, hogy azonos. Rejtett összefüggéseket is ki lehet vele mutatni, például, hogy a fajták különféle betegségekkel szembeni érzékenysége véletlenszerű-e. Ha úgy tűnik, van összefüggés, a kutató dolga, hogy kitalálja, miért van így.

A konkrét vizsgálatokról:

A budatétényi rózsakertben számtalan mérést és kiértékelést végeztünk el az elmúlt években, és még több van, amit még csak szeretnénk. Az általunk feldolgozott paraméterekből, melyek egy fajta kiültetési értékét meghatározzák, itt mutatunk be egy csokorra valót:

Fás részek erőnléte: Rózsa kapcsán mindenki a virágra és a virágtömegre gondol, pedig legfontosabb elvárás, hogy a rózsák erőteljesek legyenek, a bokrok szabályosak, ne legyenek elpusztult tövek, elfagyott ágrészek. Itt legkönnyebben a megmaradt tövek számát és az élő rózsatövek méretét lehet meghatározni, vagy a szárazanyag mennyiségét lemérni. Vágórózsák közül a ’Marcsika’ és az ’Alexander’, ágyásrózsák közül többek között a ’Szabó Dezső emléke’ rózsa bizonyult kiválónak.

Tavaszi értékek: Alighanem mindenki türelmetlenül várja, hogy a metszés után kihajtson a rózsája. Meglepő, mennyire eltérőek lehetnek a fajták ilyenkor. Mi a kihajtás erőteljességét, a lomb fényességét és színét értékeltük. A rózsa fiatal lombja többnyire bronzos, és csak kissé fényes, de a wichura rózsa utódai csillogó levelűek, néhány fajta pedig élénk zöld, vagy ellenkezőleg, sötét bíborvörös lombú. Legszebb lombúak közül példa: ’Ingrid Bergman’ vágórózsa, ’City of York’ fehér kúszórózsa.

Lombtömeg: Az erős lombozat sokkal jelentősebb, mintsem gondolnánk. A nagy tömegű levél sűrű ágrendszert igényel, így nagy lombfelület nélkül a virágtömeg sem lesz kielégítő. Másrészt a legmodernebb rózsa sem virágzik egész évben, főleg nem öntözés nélkül. Így a lombozat dekorativitást is biztosít, de jelzi, hogy a fajta mennyire „strapabíró”. A bírált lombtömeg és a lomb grammban mért tömege között egy Y=2*100,52x összefüggést találtunk. Ennek alapján az ágyásrózsák, vagy a kúszórózsák lombja erőteljesebb, mint a vágórózsáké, de közöttük is vannak jó fajták, mint amilyen például a ’John S. Armstrong’. Miniatűr rózsáknál a ’Baby Baccará’-t tartottuk a legjobbnak.

Betegség ellenállóság: A rózsát leggyakrabban három, gomba által okozott betegség károsítja. Ezek ellen rendszeres vegyszeres védekezés szükséges, szerencsére azonban sok új fajta már toleráns, lombja nem csak szép, hanem egészséges is. Ezt olyan vad fajoknak köszönhetik, melyek párás helyen élnek, és hozzászoktak a gombák elleni állandó küzdelemhez. A kórokozók a következők: 1) fekete- vagy csillagfoltosság, 2) rózsarozsda, 3) rózsalisztharmat. Természetesen ezen kívül számtalan kórokozó is szóba jöhet, ezek főleg üvegházi rózsánál okoznak komoly károkat. Tapasztalataink szerint a parki-kerti viszonyok között a feketefoltosság kirívóan a legnagyobb probléma. Számításaink szerint az ágyásrózsák és a nagy méretű parkrózsák lombja a legegészségesebb, mert itt a japán rózsa és a wichura rózsa jó lombját sikerült kombinálni a régi kerti rózsák szép virágjával. Ilyen egészséges fajták például a ’Laborfalvi Róza emléke’ vagy az ’Anne de Bretagne’.

rózsa3  Laborfalvi Róza emléke

Öntisztulás: Bár a klasszikus módszer szerint a levirágzott részeket el kell távolítani, még a kertész is jobban szereti, ha ezek egyszerűen maguktól lehullnak. Ennyivel is kevesebb munka van vele. Ezt hívják öntisztulásnak. Ha az egész virág leválik, sajnos nem láthatunk ősszel csipkebogyót, de többnyire csak a szirmok hullnak le. A jól tisztuló rózsa ellentéte, a parkok réme a „labdásodó” rózsa. Ha sok esőtől elnyálkásodik a rózsabimbó, és utána az erős napsütésben megszárad, a virág nem nyílik ki, és a virágszáron tojás alakban elrothad vagy odaszárad. Ez egyszerre betegség (botrítisz), fajtakérdés (a fajtát száraz, meleg klímára nemesítették) és időjárás (esős és aszályos időszakok váltakozása) kérdése. Többnyire a kisvirágú, kevés szirmú fajtáknak jó a tisztulása, de ilyen a ’Szent Margit’ ágyásrózsa, vagy például a ’Coral Dawn’ kúszórózsa is.

Eső- és szélállóság: Magyarország klímájára jellemző, hogy a nyár aszályos, meleg, úgy kell reménykedni az esőért, de ha megjön, kő kövön nem marad. Szél, felhőszakadás, és a rózsa máris megtépázva áll. Nem véletlen, hogy ezt az időjárást csak kevés rózsa bírja ki, mi is csak néhányat találtuk a több mint ezerből. Biztos, hogy számtalan jó fajta van még, amit nem vettünk eddig észre, de a ’Hungaria’ és az ’Okályi Iván emléke’ biztosan a legjobbak között van.

Őszi értékek: A rózsafajták igazi értéküket nem nyáron mutatják meg, amikor „illik”, hogy szépek legyenek, hanem ősszel. Amikor sem a napfény mennyisége, sem a csapadék, sem a betegségek terjedése nem kedvez a rózsának. Az őszi érték komplex, mert három módon is lehet egy rózsa a vegetációs időszak végén dekoratív: zöld, egészséges lombjával, erőteljes virágzásával vagy színes csipkebogyójával. Méréseink szerint a vágórózsáktól várható a legkevésbé az őszi szépség, de a ’Coppelia’76’ vagy a ’Savaria’ ágyásrózsák ilyenkor is látványosak.

Illat: A rózsavirág illatát mintegy 400 összetevő határozza meg, de egy-egy fajta illatának milyenségét néha csak egész kis mennyiségben található aromaanyagok döntik el. Ennek kimutatására eddig nem mertünk vállalkozni, ezt a kedves látogatókra bízzuk! Azt azonban eláruljuk, hogy a legillatosabbak általában a vágórózsák, és néhány igen ősi történelmi fajta. Rózsaolajat többnyire damaszkuszi rózsából (Bulgáriában ilyen a ’Kazanlik’ fajta) és a patikárius rózsából (’Officinalis’) nyernek. Ezek kertünkben még nincsenek kiültetve, de tervezzük beszerzésüket.

rózsa4  Iceberg (Schnewittchen)

Virágtömeg: A virágtömeget legegyszerűbb bonitálással, és kategorizálással mérni. Ez lesz a virágzás pillanatnyi intenzitása. Ha az egész évi virágzásmenetet vizsgáljuk, a fajták virágzásdinamikájára kapunk információt. Egyes fajták koraiak vagy késeiek, bizonyos rózsáknál csak a május végi első virágzásuk értékes, mások kiegyenlítetten virágoznak egész évben nagyobb hullámzások nélkül. Olyan paramétereket dolgoztunk ki ennek a jellemzésére, mint például az első virágzási hullám csúcsának mértéke, a nyár közepi virágzás ideje, az egész vegetációs időszak átlagos virágzásintenzitása. Méréseink alapján a virágzást egységnyi lombfelületre eső virágfedettséggel jellemezzük, melyet a bonitált kategóriákból az Y=0,004*2x függvénnyel tudunk megközelíteni. Ez alapján, nyár elején legbővebben a ’Domokos Pál Péter emléke’ virágzik, míg a nyár további részén a ’Baby Baccará’ az aranyérmes.

 rózsagraf

Virágfakulás: Rózsafajta-értékelő vizsgálataink specialitása a színhez köthető mérések. Ezeknek az a különlegessége, hogy mérhetőek és számíthatóak olyan paraméterek, mint a rózsavirág élénksége, a szirom színváltozása a bimbótól a kinyílásig, a fakulás. Ez a munka azonban komoly adat-felvételezést és matematikai számításokat igényel. Ha sikerül a teljes állományt (sőt, minden Márk Gergely által nemesített rózsát is) kiértékelni, precízen ki lehet majd mutatni, melyik fajta nem fakul, melyik vörös rózsa nem lilásodik, vagy épp ellenkezőleg, melyik a legtarkább. Előzetes, és csak a magyar fajták egy részére kiterjedő CIE ΔE2000szabvány szerinti mérés alapján a ’Petőfi Sándor emléke’ egyike a leginkább színtartóknak.

Végül, zárásképpen egy grafikont mutatunk, be, ahol a 2001-2008 közötti mérések alapján a budatétényi rózsakert legértékesebb fajtáit mutatjuk be. A végső pontszámot úgy kaptuk meg, hogy fajtánként pontoztuk a tulajdonságokat, utána súlyoztuk az egyes paramétereket, és a rész-pontszámokat összeadtuk. 3,5-ös szorzót a fás részek erőteljessége, 3-t pedig a nyár eleji és nyár középi virágzás kapott. 2,5-ös az illat és a lombozat tömege, 2 szerest a lomb-egészég kapott. 1,5 szorzóval számoltuk a tavaszi és őszi értékeket és az öntisztulást míg szorzó nélküli az eső és szélállóság. Az ábrán az oszlopok színe közelítőleg megfelel a fajták virágszínének.

Ahogy újabb és újabb vizsgálatokat végzünk, a fajták sorrendje módosulhat, ezért ne ijedjen meg senki, hogy a kedven rózsája nincs az ábrán. Az azonban biztos, hogy az itt látható fajták értékesek, tűrőképesek, még minket, kutatókat is kibírnak.

dr. Boronkay Gábor

Publikációs jegyzék

Jelentősebb publikációk

 

Bibliográfiai adatok

Objektum

Boronkay G. (1999): A budatétényi rózsakert, Kertbarát magazin 22, (6) 6-9.

 

Boronkay G. (2000): A budatétényi rózsakert 2000-ben, Az Érdi GyDKFI Rt. 50 éves jubileumi ülése, Martonvásár. (poszter)

 

Boronkay G. (2000): Fajtaértékmérő megfigyelések a budatétényi Rózsakert rózsáin, Fiatal kutatók előadása, Budapest. (poszter)

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2003): Magyar és külföldi rózsafajták termésdíszének vizsgálata, IX. Növényemesítési Tudományos Napok, (Március 5-6, Budapest) Book of Abstracts 83. (poszter)

 

Boronkay G. (2003): A tearózsa, Kertészet és szőlészet 52, (32), 17.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2003): Magyar és külföldi rózsafajták virágzásdinamikája, XVI. Lippay János - Ormos Imre – Vas Károly Tudomá­nyos Ülésszak (November 6-7, Budapest), Section of Ornamentals, Book of Abstracts, 188-189. (poszter)

 

Boronkay G. (2003). A világ vágottrózsa termesztése, Dísznövény Szemle 2 (1) 8-11.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2003): Vágottrózsa termesztés és fajta­használat, Kertgazdaság, 35, (4), 89-94.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2004): Magyar és külföldi rózsafajták vegetatív értékének vizsgálata, X. Növénynemesítési Tudományos Napok. (Február 18-19, Budapest) Book of Abstracts 81. (poszter)

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2004): A világ vágott-rózsa termesz­tése: Kereskedelem, Kertgazdaság 36, (1), 97-102.

 

Boronkay G. (2004): Magyar fajták alkalmassága parki kiültetésre – fajta-összehasonlító vizsgálatok alapján, VI. Szőregi Rózsaünnep, Szőreg, Június 18.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2005): Magyar rózsafajták fogékony­sága a lombot károsító betegségekre, XI. Növénynemesítési Tudományos Na­pok. (Március 3-4, Budapest) Book of Abstracts, 84. (poszter)

 

Boronkay G. – Jámbor-Benczur E. (2005): Drought Tolerant Roses in Hun­gary, InterDrought-II. The 2nd International Conference on Integrated Approaches to Sustain and Improve Plant Production Under Drought Stress. (Rome, Italy, 2005. 24-28 Szeptember) Final Program and Abstract Book, P7.05. (poszter)

 

Boronkay G. - Jámborné Benczúr E. (2005): A legkiválóbb magyar rózsafaj­ták kiválasztása a törökbálinti bemutatókertben, Lippay János - Ormos Imre – Vas Károly Tudományos Ülésszak (Október 19-20, Budapest), Book of Abstracts, 34. (poszter)

download

Boronkay G. - Jámborné Benczúr E. - Márk G. (2005): A legkiválóbb magyar rózsafajták kiválasztása a törökbálinti bemutatókertben, in Tóth M. (szerk.): A fajtaválaszték fejlesztése a kertészetben, Kertgazdaság Különkiadás, Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest, 245-254.

 

Boronkay G. - Jámbor-Benczúr E. (2006): Flowering performance of some Modern Rose Varieties in Hungary, International Journal of Horticultural Science  12 (1) 69-77.

 

Boronkay G. – Jámbor-Benczur E - Márk G. (2006): Modern Hungarian Roses - The best varieties for public parks, Breeding for Beauty, Eucarpia XXII International Symposium Section Ornamentals. (San Remo, Italy, 2006. 11-15 Szeptember) Book of Abstracts, P9. (poszter)

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2006): Lombsűrűség felvételezés mód­szere floribunda rózsáknál, Kertgazdaság, 38 (2) 35-40.

download

Boronkay G. – Forró E. (2006): A termesztett rózsa talaj- és tápanyagigénye, Kertgazdaság, 38 (3) 33-41.

download

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2006): Magyar rózsafajták virágnyílá­sának értékelése, Kertgazdaság, 38 (4) 66-74.

download

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2007): Magyar rózsafajták őszi és nyári virágszíne közötti eltérés Munsell-féle színrendszerben, XIII. Növénynemesí­tési Tudományos Napok. (Március 12, Budapest) Book of Abstracts, 171. (poszter)

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2007): Magyar floribunda rózsák lomb­sűrűségének értékelése erős diplokarponos levélfoltosság fertőzés mellett, Kertgazdaság, 39 (2) 35-42.

download

Boronkay, G., Jámbor-Benczúr, E. & Máthé, Á. (2007): Colour stability of the flowers in some modern rose varieties in Hungary, International Journal of Horticultural Science  13 (2)  61-66.

download

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2007): A budatétényi Rózsakert legértékesebb fajtáinak kiválasztása 2001-2007, Botanikai Közlemények  94 (1) 206. Előadás ideje: 2007. X. 29.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. - Ferenczy A.: (2007): Magyar rózsafajták virágszín-stabilitásának értékelése Munsell-féle színrendszerben, Kertgazdaság, 39 (3) 29-37.

download

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2007): Rózsavirágok értékelése virágzásuk időtartama és színük alapján 2007, Botanikai Közlemények  94 (1) 207. Előadás ideje: 2007. XI. 12.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2008): Magyar rózsafajták értékelése virágjellemzők alapján, XIV. Növénynemesí­tési Tudományos Napok. (előadás ideje: március 12, Budapest), Book of Abstracts, 52.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E.: (2008): A virágszín értékelésének nehézségei szabadföldi rózsánál, Kertgazdaság, 40 (1) 31-38.

download

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E.: (2009): A budatétényi rózsakert szabadföldi kiültetésre leginkább alkalmas és legdekoratívabb rózsafajtáinak kiválasztása, XV. Növénynemesí­tési Tudományos Napok. (March 17, Budapest) Hagyomány és haladás a növénynemesítésben, A Magyar Tudományos  Akadémia Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága, 56-60. (poszter)

 

Boronkay, G. - Jámbor-Benczúr, E. - Máthé, Á. (2009): Colour stability of the flowers of some rose varieties measured in CIEDE2000, Horticultural Science (Prague), 36 (2) 17-24.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E.: (2009): Virágos dísznövények numerikus értékelése a levirágzás menete és a virágszín alapján - elsősorban rózsára (Rosa L.) kidolgozva, Kertgazdaság, 41 (2) 66-74

download

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E.: (2010): Márk Gergely által nemesített 459 rózsafajta átfogó értékelése a 2003-2008. évi adatok alapján, XVI. Növénynemesí­tési Tudományos Napok. Book of Abstracts (Összefoglalók), 60. (poszter)

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2010): Matematikai összefüggés a bonitált virágzási intenzitás és virágborítottság között kerti rózsa (Rosa Linnaeus) esetén, Kertgazdaság, 42 (2) 53-60.

 

Boronkay G. – Jámborné Benczúr E. (2010): Márk Gergely rózsafajtáinak kiértékelése Törökbálinton (2003-2008), Botanikai Közlemények  97 (1) 179-180 Előadás ideje: 2010. XII. 6.

 

Boronkay G. – Márk G. (2011): Márk Gergely által nemesített magyar rózsafajták kiértékelése, Előadások: OMÉK, 2011. IX 28., 29., 30., X. 1.

 

Boronkay G. (2012): Hazai nemesítésű ágyásrózsafajták értékelése, Nyilvános PhD doktori védés (2012. IV. 3)

Lásd alább:

- Összefoglaló

download

- Tézisek

download

- Abstract

download

- Thesis

download

- Disszertáció

download